Lauren Kate - Fallen-Kitaszítva

Fülszöveg:

Éjfél körül végre formát nyert a lány szeme. Macskaszerű, félig leszánt, félig pedig kérdő tekintet – bajt sugallt. Igen, pontosan olyanra sikeredett a szeme, amilyennek lennie kellett. A külső szemzug a finom, elegáns szemöldök felé emelkedik, egész közel a sötét hajzuhataghoz. A fiú kinyújtott karral maga elé tartotta a papírt, s megszemlélte. Nehéz volt így dolgoznia, a lány távollétében, de persze soha nem tudott rajzolni, ha jelen volt. Mióta a lány megérkezett Londonból – nem, mióta a fiú először meglátta –, gondosan ügyelnie kellett arra, hogy távol tartsa magától.
A lány immár naponta próbálkozott közelebb kerülni hozzá, és minden nap nehezebb volt, mint az előző. Ezért távozott a fiú reggelente – Indiába, Amerikába, nem tudta, és nem is érdekelte hová. Akárhol is kötött ki, mindenütt könnyebb volt, mint itt. Ismét a rajz fülé hajolt és felsóhajtott, miközben szenes hüvelykujjával tökéletesre satírozta a lány alsó ajkát. Az élettelen papír, ez a kegyetlen utánzat az egyetlen lehetősége, hogy magával vigye a lányt.

Van valami fájdalmasan ismerős Daniel Grigoriban.
A rejtélyes és zárkózott fiú azonnal felkelti Luce Price érdeklődését, amint a lány meglátja a Sword & Cross bentlakásos iskolában. Ő az egyetlen jó dolog az intézetben, ahol tilos mobiltelefont használni, a többi diák nehéz eset, és minden mozdulatukat biztonsági kamerák figyelik. Csakhogy Daniel nem akarja, hogy bármi köze legyen Luce-höz, és mindent megtesz, hogy ezt nyilvánvalóvá is tegye a lány számára. De Luce nem képes lemondani róla. Úgy vonzza a fiú, mint az éjjeli pillangókat a tűz fénye, és muszáj kiderítenie, amit Daniel olyan elszántan szeretne titokban tartani…
A veszedelmesen izgalmas és sötéten romantikus regény letehetetlen olvasmány és felülmúlhatatlan szerelmi történet.

Véleményem: 

A "könyves álompasik" népes csoportja úgy tűnik megint gyarapszik egy Daniel  Grigorival. 

Nagyon nehéz úgy beszélnem a könyvről, hogy jól átadja, hogy mennyire vegyesek az érzéseim , és közben ne spoilerezzek. Kényszert érzek, hogy elmeséljem az egészet.

Luce-t a szülei egy javítóintézetbe küldik, a Sword & Cross-ba, mivel a lány furcsa dolgokról (árnyakról) beszél kiskora óta. A pszichológusok nem használnak ezért bedugják a lányt egy bentlakásos suliba, csak hogy ne is kelljen látniuk. 

Az iskolában rögtön a szárnya alá veszi Arriane, akivel barátok lesznek. Aztán megismerkedik Penn-el akit szintén megszeret. 

Mikor elősször meglátja Daniel-t, valami ismerős érzése lesz, és vonzódást érez a fiú után. Daniel tipikus rosszfiúsan távolságtartó a lánnyal, aki szerelmes belé. Ekkor azonban Luce megismerkedik Cam-el (ő egy fiú :s) és az úgy kezd nyomulni, hogy mindenhol ott van. Kialakul valamiféle szerelmi háromszög, amit pontosan nem lehet ennek nevezni. 

Luce továbbra is látja az árnyakat és egyre jobban megismerkedik a képességével. 

Sajnáltam, hogy a szereplőket nem ismertük meg jobban. Szinte semmit nem tudunk róluk. Ha jellemeznem kéne Luce-t akkor annyit tudnék mondani, hogy szeret úszni, vegetáriánus és ropogtatja a kezét. Ennyi. Pedig már a 2. könyv végénél járok és mégsem tudok róla többet. 

Vannak benne furcsa elképzelések, mint például az első csókolózásuknál (Daniel-Luce) az egyiküknek homok megy a szájába... háát okéééé O.o

Azért viszont nagyon, nagyon, nagyon haragszom az írónőre amiért nem két szögből íródott a történet. Pont az ilyen könyveknél kell, hogy legyen a fiú szemszögéből is rész. És most egy kicsit belemászok a 2. könyvbe, mert ezt muszáj elmondanom. A második részben Daniel elmegy "megmenteni a világot" és Luce-t otthagyja a Shoreline-ban és megint elkezdődik a tipikus iskolás regény, ahogy Luce éli a napjait. ÉS MI VAN DANIEL-EL???? Ő van most a csatában, ami általában izgalmas, és akkor arról miért nem tudhatunk semmit, hogy mit csinál mit gondol? Miért kell nekünk Luce tudatlanságában szenvednünk? Ő nem tudhat meg sok infot mert félnek hogy belehal, de mi sem? SZERETNÉM TUDNI DANIEL GONDOLATAIT!! És az helyett arról olvashatunk, hogy milyen nehéz Daniel-el lenni, meg mennyivel egyszerűbb lenne Miles-el lenni. (Most nem magyarázom el, hogy ő ki, olvassátok el)

Olyan jelentékelen, sablon témákkal foglalkozik a szereplő, hogy az néha fáj. Utálom mikor végre, VÉGRE  történne valami, és erre Luce visszaemlékezik rá hogy mit evett reggelire. >.<

Nagyon vegyesek az érzéseim. Imásom és utálom egyszerre (ha van ilyen). Az alap ötlet fantasztikus lenne, de sokkal jobban megírva. Nagyon-nagyon hiányolom Daniel szemszögéből a történetet. És az izgalmat. És a kedvencem, hogy a borítón nem is a jelenkori Luce van... bár imádom a borítóját, de azért mégis...

Végig fogom olvasni a sorozatot, már csak azért is mert nagyon-nagyon szeretném, hogy tettszen. Úgy kezdtem el olvasni is, hogy ennek tetszenie kell!! Főleg az után, hogy imádtam a Csitt,csitt sorozatot.

A könyvet megrendelhetitek a Könyvmolyképző Kiadótól.